Interjú Schalk Zsolt történelem szakos tanárunkkal a migrációs helyzetről

Interjú Schalk Zsolt történelem szakos tanárunkkal a migrációs helyzetről

Schalk Zsolt történelem szakos tanár úrral beszélgettünk a migráns válság kiváltó okairól, a helyzet lehetséges megoldásáról.

  • Tanár úr, mi az oka annak, hogy emberek százezrei hagyják el otthonukat és indulnak el Európába?

Először is tisztában kell lenni néhány fontos információval az arab térség kapcsán. Európai értelmezés szerint arab térségnek a Marokkótól Irak és Irán határáig található területet nevezzük, az amerikaiak ettől eltérően még Törökországot is az arab országok közzé sorolják. 2011-től arab-tavaszként emlegetett demokratizálódási folyamat indult meg az arab országokban. Az itt hatalmaskodó diktátorokat megbuktatták, és sorra polgárháború tört ki a térségben. Líbiában Moammer Kadhafi megbuktatása után az ország több részre szakadt, jelenleg három kormánya van az országnak, akik egymással harcolnak. Kadhafi még megbuktatása előtt az Afrika déli országaiból (Nigéria, Niger, Csád) érkező migránsokat visszatartotta. Szíriában is most próbálják megdönteni Bassar el-Assad, uralmát ezért vannak zavargások és polgárháború az országban. Felvetődik azonban a kérdés, hogy mi is a jobb: egy demokratikus állam, amely nem feltétlenül működik megfelelően. Vagy diktátor, aki úgy diktál, ahogy a nagyhatalmaknak tetszik. (ez részben morális kérdés)

  • Honnan érkeznek még Szírián kívül Európába menekültek?

Fekete Afrikából és Líbiából érkeznek menekültek, ahogy azt az előbb is említettem a Líbiai konfliktus miatt, nincs, aki visszatartsa őket. Szicíliába az olasz tengerparthoz érkeznek hajókkal. Az embercsempészek komoly ígéretekkel álltatják a bevándorlókat, ígérik, hogy lesz lakásuk, autójuk… stb. A csempészek lefizetik a rendőröket, gyakorlatilag a Földközi tengerig akadálytalanul jutnak el. A zömében gazdasági migrációt úgy próbálják visszaszorítani, hogy miután kiszállnak a menekülteket elsüllyesztik azokat a hajókat, amikkel hozzák őket.

A közel-keleti térség esetében pontosan nem lehet tudni, hogy kik is jönnek be, mert a legtöbbjük megsemmisíti az iratait, és szírnek vallja magát. Ugyanis a német migráns politika azt közvetíttette, hogy a szíreket befogadják a németek. Onnan tudjuk, hogy biztosan voltak irataik még szír határnál, mert ott iratok nélkül lelőnék őket. És mivel nincsenek irataik innentől kezdve nehéz azt eldönteni, hogy valaki gazdasági bevándorló, vagy ténylegesen menekül az országából.

  • Az arab-tavasz azonban már sokkal korábban elkezdődött 2011-ben, Szíriában is ekkor kezdődött a háború, mégis csak most indultak el ezek az emberek. Eddig hol voltak? És miért csak most vették célba Európát?

Eddig Törökországban a szír határ mentén felállított menekülttáborokban voltak. Azt feltételezik, hogy mivel az Európai Unió nem vette tagállamai közé Törökországot, erre válaszul a török politika úgy döntött, hogy keresztül engedi magán ezt a menekülthullámot. És persze le kell szögeznünk, hogy a németországi migrációs politika is nagyon attraktív és vonzó a bevándorlók számára.

  • Érintette-e már korábban Európát ilyen komoly menekülthullám?

A II. világháború környékéig összességében inkább kifele indulnak Európából. Nem kellett ekkorra migráns hullámmal eddig szembe nézni. Ilyen szintű embertömeggel nem tud az európai gazdaság mit kezdeni.

  • Azt halljuk a rádióban és látjuk a tv-ben, hogy nagyon sok pénzük komoly telefonjaik és jó ruháik vannak a menekülteknek. Mit gondol, honnan van ennyi pénzük ezeknek az embereknek?

Pontos választ nem tudok adni erre a kérdésre! Sokan azt mondják, hogy eladják házaikat és ebből a pénzből vesznek maguknak az útra szükséges dolgokat, de ez a válasz meglehetősen irreális: ki vesz házat háborús övezetben…?

  • Egyedül Európát érinti ez a menekült áradat?

A menekülthullámnak négy iránya lehet: Ausztrália: a parti őrség körbevette a szigetet, és senkit nem engednek be. Csúnyán hangzik, de a csempész hajókat lefizetik, hogy a menekülteket tegyék le valahol Indonéziában, még Ausztrália partjai előtt.
Amerika határait két óceán védi, délen Mexikónál fallal védett határa van, nagyon nehéz oda bejutni.

A harmadik lehetőség lenne a gazdag Szaúd-Arábia, ide azonban csak és kizárólag a szakképzett munkaerőt engedték be.

Európa: A kialakult helyzetet látjuk; nincs egységes európai megoldás, csak nemzeti válaszok, megoldások vannak. Az is tény, hogy Görögország Macedónia évről-évre egyre szegényebbek. Van ezenkívül egy balkáni muzulmán összefogás, amely miatt, átengedik magukon a migráns hullámot.

  • Várható, hogy csökken majd a menekült áradat?

A tél beköszöntével valószínűleg csökken a beáramlás, azonban tavasszal megkezdődhet a harmadik és negyedik hullám, amellyel kapcsolatban az feltételezik, hogy az ekkor érkezők még nagyobb számban jönnek majd és erőszakosabbak lesznek. A tél folyamán Közép-Kelet Európában várható még egy Ukrajna felől érkező menekülthullám (az orosz-ukrán konfliktus végett). Ez főképp Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot és Romániát érintheti.

  • Mire számíthatunk, hogy sikerülhet az integrálódás?

Az első hullámban érkezettek letelepedtek, igyekeztek elsajátítani a nyelvet, munkát vállaltak és elfogadták a német kultúrát. Főként a Németországba bevándorolt török vendégmunkásokra gondolok. A most érkezőkről ugyanezt már nem lehet elmondani. Az érkezők 80%-a fiatal férfi. Döntő részt nem akarnak asszimilálódni, az itteni törvényeket és a kultúrát nem akarja már átvenni, elfogadni Felmérések mutatják, hogy a bevándorlók gyerekei nagyobb valószínűséggel esnek ki a német iskolai rendszerből még érettségi előtt, mint egy „bennszülött” német gyermeke.
Másik célpont Svédország, – amiről kevesebbet beszélnek – nehéz elképzelni, hogy egy olyan országban ahol hónapokig nem kel fel a nap, hogyan bírja majd a klímát egy líbiai, vagy egy szír. Ugyanakkor szintén felmérések mutatják, hogy nyolcvanszor nagyobb esély van arra, hogy egy köztörvényes bűncselekmény elkövetője egy bevándorló és nem egy őslakos svéd.

  • Milyen válasz és megoldás lehetséges? Számíthatunk-e a nagyhatalmakra?

Az európai migrációs politikát nem Európában, hanem Szíriában kell megoldani. Amerika és Oroszország bombázza Szíriát, de csupán légi bombázással nem lehet megoldani a konfliktust. Katonákat kell küldeni a térségbe. Az USA azonban nem fog küldeni most katonákat, hiszen jövő évben választások lesznek Amerikában. Barack Obama, hogy ne rontsa pártja következő jelöltjének esélyeit nagy valószínűséggel nem fog egy háborút kezdeményezni.

Az oroszok egyre inkább úgy gondolják, hogy csak az lenne a megoldás, ha ebbe a térségbe katonákat küldenének. Természetesen a nagyhatalmak érdekei csak részben azonosak, hiszen az oroszok a diktátor elnököt támogatják, míg az amerikai érdek egy demokratikus szír állam lenne. Szakértők szerint elég lenne csak NATO csapatokat küldeni az Iszlám Állam ellen, mert annak tagjai döntő részben nem kiképzett katonák. De USA nélkül félve vágnak bele a háborúba a szövetségesek.

  • Mi lehet a megoldás?

Egyedüli megoldás tehát a szír és a líbiai konfliktus helyi megoldása, illetve egy egységes és működőképes Uniós válasz a kialakult helyzetre.