Határtalanul! Pályázatok 2025.

I. Pályázati azonosító: HAT-KP-1-2024_1-001112,
Amiről a kövek mesélnek –
Erdélyi kirándulás

II. Pályázati azonosító HAT-KP-1-2024_1-001126
Múltunk öröksége, jelenünk
büszkesége – tanulmányi kirándulás Erdélyben

2025.05.12-16.

A pályázat
célja: diákjaink nemzettudatának
fejlesztése, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése, Erdély
történelmi és kulturális emlékeinek, természeti örökségének, az ott élő
magyarok sorsának, életének megismerése, az osztályközösség formálása

Célország: Románia

Résztvevő
diákok száma összesen: 54 fő
Résztvevő felnőtt kísérők száma: 4 fő

Az utazás
időtartama: 5 nap

Megvalósult Magyarország Kormányának
támogatásával

Beszámoló

A Zafféry Károly Szalézi Középiskola nyolcosztályos gimnáziumának hetedik évfolyamosai öt tartalmas napot tölthettek Erdélyben a Határtalanul! programnak köszönhetően. Az utazásra már előzetesen felkészültünk szellemileg és lelkileg is: részt vettünk a Magyarság Háza Galériában tartott „Szórványmagyarság” című rendhagyó órákon, valamint csoportmunkában kiselőadásokat készítettünk, amelyeken az erdélyi kirándulásunk egyes állomásait mutattuk be. Végül az Okosdoboz digitális taneszköz feladatain keresztül teszteltük megszerzett tudásunkat.

Diákjaink fakultatív előkészítő foglalkozás keretében megtekintették A tizenötödik című musicalt a Madách Színházban, amely Kazinczy Lajos aradi vértanú utolsó napjait dolgozza fel. A darab mély benyomást tett rájuk, és segítette őket abban, hogy jobban megértsék a magyar történelem e meghatározó korszakát.

A kirándulás során különleges utazásban volt részünk – nem csupán térben, hanem időben is. Erdély szívében tett utazásunk minden állomása egy-egy történelmi, lelki vagy természeti kincshez vezetett bennünket. Az ott eltöltött napok alatt nemcsak bővítettük történelmi és kulturális ismereteinket, hanem mélyült nemzeti összetartozás-tudatunk is.

Nagyváradon kezdtük meg erdélyi utazásunkat, ahol a monumentális székesegyház falai között különleges szakrális kisugárzás érintett meg minket – a történelmi szellemiség szinte tapintható volt. A püspöki palotában megtekintettük Szent László koponyacsontjának egy darabját őrző hermát – az ereklye nemcsak egy korszakot, hanem egy szent király emlékét is őrzi.

Zsobokon, a református templom falai között Kalotaszeg múltja és hagyományai elevenedtek meg a varrottasokkal díszített falak között. Ellátogattunk a helyi Bethesda Gyermekotthonba is, ahol megtapasztalhattuk a szívélyes erdélyi vendéglátást.

A második nap első állomása Szováta volt, a székely sóvidék gyöngyszeme. A Medve-tó és „két kistestvére” partján tett sétánk során nemcsak a sós levegő, hanem a táj szépsége is magával ragadott bennünket.

Ezután a Bucsin-tetőre kapaszkodva, 1287 méter magasságban, a Görgényi-havasok lélegzetelállító panorámája tárult elénk. A természet ajándékaként – május idusán – egy kis havazás is fogadott bennünket: ahogy a helyiek mondják, „pilinkézett” a hó.

Ezt követően átkeltünk a Békás-szoros vadregényes táján, ahol meredek sziklák, zúgó vízesések és sebes hegyi patak kísérte lépteinket. Innen már csak egy rövid út választott el következő állomásunktól, a legendás szépségű Gyilkos-tótól. Bár a tó vizébe nem merészkedtünk, a vacsora után a szálloda medencéjében a gyerekek mártózhattak egyet.

A harmadik napon Mádéfalván emlékeztünk meg az 1764-es tragikus eseményekről a Siculicidium-emlékműnél. A helyszínen rövid történelmi áttekintést kaptunk az események hátteréről és jelentőségéről, mely szomorúsággal töltött el minket az áldozatok emléke miatt.

A Mikó-várban a tárlatvezető egy autentikus népdallal alapozta meg a hangulatot, majd ízes, hamisítatlan székely dialektusban tárta elénk Csíkszereda helytörténetét és néprajzát. Hiteles és élményszerű előadásmódja a fiatalokat is magával ragadta. Valódi kuriózum volt őt hallgatni – egy szelet élő hagyomány, amely egyszerre szórakoztatott és tanított.

Utunk ezután Csíksomlyóra vezetett, ahol közösen imádkoztunk a kegytemplomban, majd megérintettük a Szűzanya-szobor lábát. Ebben a meghitt pillanatban mindannyian átérezhettük a hagyományok fontosságát.

Farkaslakán Tamási Áron sírjánál tisztelegtünk az író emléke előtt. Diákjaink elhelyezték az emlékezés koszorúját, ezzel is kifejezve tiszteletüket a székely irodalom kiemelkedő alakja iránt. A rövid megemlékezés során felidéztük életútját és üzenetét: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”

Tamási Áron sírjától továbbindulva a Székelyföld egyik legnagyobb szülöttje, Orbán Balázs nyughelye felé vettük az irányt, amelyhez székelykapuk alatt sétálva jutottunk el.

A napot Korondon zártuk, ahol a gyerekek
lelkesedéssel válogattak a színes, kézzel készült portékák között. A sok szép
tárgy közül végül egy ízléses fazekasmunka került a csomagunkba – egy kis
darabka Székelyföld, amely otthon is emlékeztet majd bennünket erre a tartalmas
napra.

A negyedik napon Marosvásárhelyen, a szecessziós Kultúrpalota lenyűgöző épületét fedeztük fel. A hangversenyteremben bepillanthattunk egy főpróbába, ahol többek között Hans Zimmer egyik híres szerzeménye is felcsendült. Ezután megcsodáltuk a Tükörterem ólomüveg ablakait, valamint a galériában kiállított festményeket, köztük egy eredeti Munkácsy-művet is.

A Kultúrpalotából átsétáltunk a Teleki Téka történelmi könyvtárába, amely valódi kincseket rejtett: láthattuk többek között a vizsolyi Bibliát és Kőrösi Csoma Sándor tibeti–angol szótárát, Teleki Sámuel levelezését, valamint számos ritka kódexet.

Marosvásárhelyi programunkat koszorúzással zártuk, ahol a kiváló tudósokról, Bolyai Farkasról és fiáról, Bolyai Jánosról emlékeztünk meg a sírhelyüknél. Ezt követően átsétáltunk a nevüket viselő Bolyai Líceum épületéhez, amely továbbra is ápolja és őrzi szellemi hagyatékukat.

A programból sajnálatos módon, természeti katasztrófa miatt kimaradt parajdi sóbánya helyett, a tordai sóbánya nyújtott felejthetetlen élményt monumentális termeivel és különleges
látványvilágával. A sós levegő jótékony hatása mellett az ott töltött idő valódi élmény volt számunkra.

Az ötödik napon váratlan riasztásra ébredtünk: telefonjaink hangos sípolással jelezték a közelben barangoló anyamedvét és bocsait. A kisebb riadalom után elindultunk Kolozsvárra, ahol a Főtéren megcsodáltuk Mátyás király impozáns szobrát és a Szent Mihály-templomot, valamint ellátogattunk Mátyás király szülőházához is – egy egyszerű, mégis különleges épülethez, amely megannyi viszontagságos évszázadot túlélt. A nap méltó lezárása volt egy tartalmas és élményekben gazdag utazásnak. 

A kirándulásról hazatérve értékelő órát tartottunk, ahol a diákok vetélkedő keretében mérhették össze tudásukat, miközben felidézték az utazás során szerzett élményeiket és ismereteiket. Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján iskolánk tanulói autentikus erdélyi népdalokat hallgattak meg Besenyei Viktória zenekara előadásában. Az iskola aulájában egész napos slide-show vetítés segítségével mutattuk be a kirándulás főbb állomásait: hol jártunk, mit láttunk, és milyen fontos tapasztalatokkal gazdagodtunk. Ez a program lehetőséget adott arra, hogy közösen újra átéljük az emlékezetes pillanatokat.

Kísérő
pedagógusaink:
Bodainé Szabó Katalin,
Vachajáné Kisgyőri Szilvia,
Kirner Gábor testvér,
valamint Szigeti-Pekár Emese, aki egyben a pályázat lebonyolításáért is felelt.