Kedves középiskolás Diák!

Bizonyára sokat hallottál már a közösségi szolgálatról és felvetődik benned a kérdés: mire jó ez?

Magad is tapasztalhatod, hogy egy gyorsan változó világban élünk, amelyben az emberek elrohannak egymás mellett, a sorsok és az értékek más dimenzióba kerülnek. Vajon jó ez így? Még az érettségi előtt állsz, ekkor, ebben az életkorban válsz felnőtté, s látod más szemmel a világot, a közvetlen környezetedet.

Az előző korosztályok egy része úgy nőtt fel, hogy az önkéntesség, a másokért való felelősség nem kapott kellő figyelmet. A közösségi szolgálattal ezen szeretnénk változtatni – olyan szemlélettel lépj a felnőtt életedbe, hogy érezd a felelősséged, képes legyél segítően tevékenykedni, a közösségért tenni. Ezeken túl lehetőséged nyílhat megismerni számos munkahelyet, tevékenységek sorát, amelyekben tapasztalatokat szerezhetsz, megtudhatod, melyek azok a területek, ahol megállod a helyed, esetleg ez által könnyebben tudsz dönteni, milyen pályát válassz. Bízunk benne, hogy a program kapcsán olyan események, tevékenységek részese leszel, melyek maradandó élménnyel gazdagítanak.

A közösségi szolgálat megkezdésekor kapsz egy naplót, amelyben a szolgálat során teljesített órák kerülnek rögzítésre, a fogadó szervezet aláírásával és pecsétjével igazolva, hitelesítve. Erre a naplóra vigyázz, rendszeresen tartsd magadnál, amikor valamilyen tevékenységet végzel! Kérünk, naprakészen vezesd, hiszen ezzel tudod majd igazolni, hogy teljesítetted a kötelező ötven órát.

Minden alkalommal gondosan ügyelj, hogy igazolva legyen a teljesített időd. Arról se feledkezz meg az egyes tevékenységek végén, hogy lejegyezd, mivel foglalatoskodtál, s ennek kapcsán mit tapasztaltál, milyen élményekben volt részed, milyen gondolataid támadtak: a pozitív dolgokat is és a rossz érzéseket, problémákat is – mindezt azért, hogy tudjátok az iskolai koordinátorral megbeszélni.

 

Magyarország Alaptörvényének XIII. cikkelye kimondja: „A tulajdon társadalmi felelősséggel jár”. Ennek a társadalmi felelősségvállalásnak a része az iskolai közösségi szolgálat. Az 50 órát több projekt keretében, több év alatt is lehet teljesíteni, de célszerű a 9-10. évfolyamon megoldani.

A közösségi szolgálat pedagógiai célzatú, amely megerősíti a közösségi elköteleződés és felelősségvállalás tudatát és hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét.

 

TÖRVÉNYI HÁTTÉR

  1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény az iskolai közösségi szolgálatról kimondja, hogy:
  • az érettségi nemcsak szellemi, tárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen és a középiskolai tanulmányait befejezze
  • az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak.

 

Általános rendelkezések:

4.§ (14) bekezdés: „A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.”

6.§ (4) bekezdés: „Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása…”

97.§ (2) bekezdés: „Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.”

 

  1.    A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.04.) Kormányrendelet szorgalmazza:

— a felelősségvállalást másokért,

— a személyiség fejlesztését,

— a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenységet,

— a segítő magatartás gyakorlását.

 

  1. A nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet rögzíti a középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos részletes rendelkezéseket…

 

 

 

 

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § (13) bekezdés:

A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségé- nek javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”.

  1. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (részlet) (Hatályos: 2015. I. 1-től) 4.§ 15. közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.
  2. § (4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.

Mely diákokra vonatkozik az iskolai közösségi szolgálat kötelezettsége?

A középiskolai nappali képzésben résztvevő és az érettségi vizsgát 2016. január1-ét követően megkezdő tanulók esetében az érettségi vizsga megkezdésének feltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése.

 

Hogyan értelmezhető a törvényben az „anyagi érdektől független” kifejezés?

Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése során egyik félnek sem származhat anyagi haszna a tanuló tevékenységéből. A tanulók olyan tevékenységet sem végezhetnek, amely bármely intézmény munkatársainak előírt kötelessége, amelyért egyébként ellenszolgáltatás járna, szakképzett munkaerő végezné, illetve amelynek elvégzésére megbízás vagy munkaviszony létesítésére lenne szükség. Nem vehet részt a diák olyan tevékenységben, mely bármely intézmény vállalkozási, gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik. A diák által végzett tevékenységet úgy kell meghatározni, hogy az egyfelől megfeleljen az ő életkorának, képességeinek és a közösségi szolgálat előírásainak, elveinek; másfelől a tanuló általa megtapasztalhassa az önzetlen segítés, az adás örömét. Az iskolai közösségi szolgálat feladatainak teljesítésekor a diákban, szülőben ne merüljön fel az „ingyenmunka” képzete.

 

Miként értendő, hogy a 9–12. évfolyamon kell megszervezni a közösségi szolgálatot?

Az 50 órát célszerű nem egyszerre, hanem a három – vagy az iskola által elfogadott egyéb rend szerinti ‒ tanévre arányosan elosztva, a tevékenységek kívánalmaitól függően kell megtartani. A közösségi szolgálatot úgy kell beépíteni az intézmény életébe, hogy az a tanulók számára folyamatként, rendszeresen ismétlődő konkrét tevékenységként jelenjen meg. Például a konkrét tevékenységre fordítandó minimum 40 kontaktórát három tanévre elosztva, tanévenként nagyjából 13-14 órával tervezhetünk, ami folyamatában kb. kéthetente feltételez 1-2 órás elfoglaltságot. A rendelet arra is lehetőséget ad, hogy aki a közösségi szolgálatot nem tudja teljesíteni a 11. évfolyam végéig, rendkívüli esetben még az érettségi évében teljesíthesse a hiányzó óráit. Cél, hogy ne maradjon a 12. évfolyamra még teljesítendő óra, mert ez megnehezítheti az érettségire való felkészülést.

 

 

 

Milyen tevékenységeket végezhetnek a tanulók?

A tevékenységköröket a jogszabály határozza meg: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális, valamint környezet-, természet- és katasztrófavédelmi, az óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység, illetve az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység.

A kiválasztásnál szem előtt kell tartani, hogy a szolgálatjelleg és pedagógiai cél minden tevékenység esetén egyaránt meglegyen. A közösségi szolgálat szervezése, működtetése során az iskolának lehetőséget kell adni arra, hogy a tanulók maguk válasszák meg, hogy hol, milyen tevékenységet végezzenek az iskola nyújtotta tevékenységi körökből, illetve hogy az iskolán belül vagy az iskola közelében, esetleg lakóhelyükön akarják-e végezni a közösségi szolgálatot. A tanulók a jelentkezési lapon jelzik az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységi területeket. A koordináló pedagógus ez alapján – és az ötletek, javaslatok segítségével – iskolán belüli teljesítési lehetőségeket és iskolán kívüli együttműködő partnereket keres. Az egyeztetések, megállapodások után alakul ki a működő lehetőségek köre.

 Fontos elem, hogy a diák csak olyan tevékenységet végezhet, amelyet az iskola koordinátorával egyeztetett, és a jelentkezési lapon a szülő aláírásával jóváhagyott.

 

 

 

 

Milyen intézmények lehetnek fogadóintézmények?

Azon állami, önkormányzati, civil, nonprofit szervezetnél, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek,, amelyek a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben felsorolt területeken végzik a tevékenységüket, és a feladatkörük ellátásából adódóan alkalmasak a diákok fogadására, továbbá a rájuk vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott feltételeknek eleget tudnak tenni. Ide tartozik minden nevelési-oktatási intézmény is. Jó, ha ezek olyan szervezetek, amelyek önkéntesség terén már tapasztalatokkal rendelkeznek, de ennek igazolása nem előfeltétel. Az iskolai közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei:

  1. a) egészségügyi,
  2. b) szociális és jótékonysági,
  3. c) oktatási,
  4. d) kulturális és közösségi,
  5. e) környezet- és természetvédelmi,
  6. f) katasztrófavédelmi,
  7. g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú és sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel,
  8. h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység.

 

 

Milyen iskolán belüli tevékenységek felelhetnek meg a közösségi szolgálat előírásainak?

Megszervezhető sok olyan tevékenység az iskola falai között, ami a szociális érzékenyítést szolgálja, pl. programok fogyatékkal élőkkel, informatika-oktatás idős embereknek, korrepetálás, kulturális programok szervezése, lebonyolítása rászorulók számára. Ezen tevékenységeket érdemes személyes kapcsolatokat feltételező tevékenységi körökkel ötvözni a kölcsönösség és változatosság elve alapján. Az sem kizárt, hogy saját intézményen belül vagy a tanulók által is látogatott, igénybe vett közintézmények, közterületek állagmegóvását szolgáló feladatokat szervezzenek a diákok számára (pl. kerítésfestés, parkrendezés, faültetés, építés, javítás, takarítás), de az ilyen jellegű feladatok a közösségi szolgálat tevékenységeinek csak kis részében, és csak pedagógiai célok teljesülése mellett végezhetők. Mivel az iskolai közösségi szolgálat tevékenységei nem lehetnek munkakörben, fenntartói kötelezettségben meghatározott vagy szakmai jellegű feladatok, ezeknek a tevékenységeknek a mértéke nem lehet olyan fokú, amelyek már a fenntartó kötelességi körébe vagy munkaköri feladatkörbe tartoznak, értük valamilyen díjazás jár(na), illetve nem válthatja ki az ezen feladatok ellátásával megbízott emberek munkáját.

 

Mi az értelme annak, hogy egy tanítási nap csak 3 óra, tanítási napokon kívül 5 óra  tevékenység számolható el?

A szabályozás pedagógiai célja, hogy rendszeresen ismétlődő tevékenységekkel végezze a közösségi szolgálatot a diák, ami pedagógiailag bizonyítottan hatékony és nagyobb társadalmi hozadéka van, mintha tömbösítve néhány nap alatt végzi el kiválasztott feladatait.

 

 

 

Magánszemélyeknél lehet-e közösségi szolgálatot teljesíteni?

Igen, lehet. A pedagógusnak – a mentor vagy a fogadóintézmény munkatársainak segítségével, illetve az önkormányzat, az ernyőszervezet, szociális terület munkatársainak javaslata alapján ‒ előzőleg fel kell mérnie, hogy az idős emberek, fogyatékkal élő(k) alkalmas(ak)-e arra, hogy diákokat fogadjon/fogadjanak. A pedagógusnak közvetlenül is kapcsolatot kell tartania az idős vagy sérült emberekkel, illetve biztosítania kell a folyamatos elérhetőséget a tevékenységek idején; ez biztosítja az idős vagy sérült ember számára is a hátteret a programhoz. Magánszemélyek bevonása esetén ajánlott az ernyőszervezettel (pl. önkormányzat) való együttműködés. Meg kell előzni, hogy a tanulók bármilyen testi-lelki veszélynek legyenek kitéve.

Ebben az esetben a küldő nevelési-oktatási intézmény egyben fogadóintézményként is működik. Adott esetben a teljesítést a magánszemély vagy az iskolai koordinátor aláírása igazolja. Az ilyen típusú tevékenységet hangsúlyozottan érdemes párosával végezni.

 

 Az érettségi elnök milyen dokumentumokat nézhet meg az IKSZ-szel kapcsolatosan?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997 (VI. 13.) Korm. rendelet értelmében:

“15. § (1) A vizsgabizottság elnöke felel az érettségi vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:
a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e az érettségi vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi az érettségi vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat,”

Tehát feladata, hogy meggyőződjön az előfeltétel dokumentált teljesítéséről.

 

Tisztelt Szülő!

 

Ez úton szeretnénk tájékoztatni az iskolai közösségi szolgálat ( továbbiakban IKSZ ) részleteiről.

 

Mi az IKSZ?

Szociális , környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.

Az IKSZ célja:

>> a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, a szociális érzékenység kialakítása és erősítése, hogy felnőttként felelősségteljes magatartást tanúsítsanak a természeti és társadalmi környezetükkel szemben

>> a közösség érdekét is szolgálja az egyén személyiségének fejlesztése  –>  a felnövekvő nemzedékekben szemléletváltás következzék be a szűkebb és a tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban

Mit adhat gyermekének az IKSZ?

>> pályaválasztásban fontos lehet

>> lehetőséget teremt az önmegismerésre, egyéni céljaik megtalálására

>> a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják életét

Amit fontos tudnia szülőként:

>> az érettségi megkezdésének feltétele az IKSZ

>> ajánlott a 9. és a 10. évfolyamon teljesíteni az 50 órát, mert 11. évfolyamtól sok egyéb iskolai feladattal szembesülnek a diákok, pl. faktok, stb.

>> iskolánk is igyekszik minél több lehetőséget biztosítani gyermeke számára, hogy a tanév ideje alatt, szervezett keretek között, csoportosan teljesítse, de saját településükön a nyári szünet ideje alatt önállóan is kereshetnek, végezhetnek közösségi szolgálatot a diákok

>> előkészítés, érzékenyítés és feldolgozás: az iskolában végzi az IKSZ koordinátor, max. 5-5 órában

 

 

 

Az IKSZ dokumentálása:

>> JELENTKEZÉSI LAP, melyet 9.évfolyam elején töltenek ki a diákok – megjelölik benne, hogy mely tevékenységi területeken szeretnének tevékenykedni a következő tanévek során, illetve a szülő, gondviselő is nyilatkozik egyúttal, hogy mindehhez hozzájárul és tudomásul veszi.

>> IKSZ NAPLÓ: ezt gyermeke az önkéntes munkájáról vezeti, melyben rögzíti, hogy mennyi időt fordított a különböző feladatok ellátására ( a fogadó intézmény pecsétjével és az ottani mentor aláírásával hitelesítve fogadható el). Ezt rendszeresen bemutatja az iskolai IKSZ koordinátornak, aki ez alapján tudja adminisztrálni.

>> KRÉTA (elektronikus napló), BIZONYÍTVÁNY, TÖRZSLAP: ezekben a dokumentumokban is rögzítésre kerül az adott tanévben teljesített órák száma, ill. ha az 50 óra teljesítése megtörténik, azt is rögzítjük ezekben a dokumentumokban.

 

 

 

Iskolai IKSZ koordinátor elérhetősége:

Tóth Zoltánné, Mónika

ztothne76@gmail.com

Levelezési cím:  2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos u. 63.

Telefon:  06/33-504-210  vagy  06/30-331-3675