Mind nagyon vártuk már augusztus 23-át, hiszen sokunknak ez volt az első ottalvós tábora.

Az iskolánál volt a gyülekező és pár játék után gyalog indultunk el Pélire az animátorokkal és új osztályfőnökünkkel. Az úton kicsit esett az eső, de nem áztunk meg nagyon.

Amikor odaértünk, családokra osztottak minket, és így kicsit jobban megismertük egymást és az iskolánkat is. Utána ettünk és az első család segített elpakolni, majd volt egy kis szabadidő.

Estefelé igazgatói órán vettünk részt, ahol felköszöntöttük az iskola igazgató asszonyát, Ingrid nénit, aki a szülinapját ünnepelte, majd mesélt nekünk leendő iskolánkról. Utána osztályfőnöki óra volt, amin játszottunk és beszélgettünk, közelebb kerültünk egymáshoz.

Miután vége lett, gyorsan megvacsoráztunk és a tábortűzhöz ültünk. Hirtelen lefékezett egy autó, kiugrott belőle két alak, felkapták Bakos tanárnőt, berakták a kocsiba és elhajtottak. Gyorsan felvettünk egy pulcsit és elindultunk megkeresni osztályfőnökünket. Volt több állomás, ahol különböző feladatok vártak ránk. A legizgalmasabb az volt, mikor bekötötték a szemünket és egymás kezét fogva kellett menni, közben pedig az animátorok ijesztgettek minket. Nagyon szuper volt ez a játék.  A tanárnőt végül a félszigeten találtuk meg, egy székhez kötve. Szerencsére gyorsan észrevettük, hol van a lakat kulcsa, melynek köszönhetően kiszabadítottuk osztályfőnökünket és együtt visszamentünk a szállásra.

Már mind nagyon fáradtak voltunk, így egy „jóéjszakát” után már mentünk is aludni. A szobákban emeletes ágyak voltak, mellettük kis éjjeliszekrények. Ahogy lefeküdtünk, szinte azonnal el is aludtunk. Reggel miután felébredtünk, felöltöztünk és lementünk az ifjúsági ház elé, ahol az animátorok reggeli tornával köszöntöttek minket. A mozgás után jól esett a reggeli. Amikor befejeztük az evést szabadidő következett, aztán pedig gyülekeztünk egy nagy játékhoz, ami számháború volt. A két csapat, amelyekre osztottak minket, eldugta a zászlóját és gyorsan keresni kezdtük őket. A zászlók közül a zöldet találták meg leggyorsabban, ezért a sárga csapat nyert. Játszottunk egy visszavágót is, ami ugyanolyan jó volt, mint az első.

Amikor bejfejeztük a játékot, elindultunk misére, amire szülők is jöhettek. A misét Jakab atya tartotta és Péter testvér gitározott. Utána még egy közös ebéd következett, majd elbúcsúztunk egymástól. Kint már vártak minket a szülők és hazaindultunk.

Nagyon jók voltak ezek a napok együtt, reméljük, hogy az iskolában töltött évek is legalább ennyire szuperek lesznek!

Kolluti Anna

5.A