Folyosóinterjú – 4.

2016.02.18.

A schengeni megállapodást 1985. június 14-én, a Mosel folyón, a Princesse Marie-Astrid nevű hajó fedélzetén írta alá öt európai ország: Belgium, Franciaország, Nyugat-Németország, Luxemburg és Hollandia.
Az egyezmény alapján fokozatosan szüntették meg a közös határaikon az ellenőrzést, és kilátásba helyezték a határok teljes lebontását. 1990-ben meghatározták ennek folyamatát is. A schengeni egyezmény végül 1995-ben lépett érvénybe, az öt aláíró mellett Spanyolország és Portugália is beleegyezett a térségen belüli
határellenőrzés eltörléséhez. A schengeni övezetnek jelenleg 26 tagja van. Ezek közül 22 uniós tagállam. Magyarország Szlovákiával és együtt az övezet keleti határa.
Ez a megállapodás, most a migrációs válság miatt veszélyben van.

Véleményed szerint meg kell e védenünk a schengeni egyezményt?/Ha igen, hogyan oldanád meg? Ha nem, miért nem?

– Igen az egyezmény mellett vagyok, mert a határok félbe szakítják a családokat és a nemzeteket. A migrációval kapcsolatban pedig fontosabb az ott élők élete, mint, hogy féljünk attól, hogy bevándorolnak.(KA)

– Nem, mivel ha lebontjuk a határvonalakat és nem lesz ellenőrzés, sokkal több migráns juthat be, akik az utóbbi időben nagyon sok kárt okoztak a terrortámadásaikkal. (OE)

– Nem, mert szerintem meg kell védeni a határainkat akkor, ha valamilyen gondok lennének az országon kívül. Ezért szerintem jó, ha igazoltatnak a határon, ha olyan emberek lépnék át a határt. (BN)

– Meg kellene tartani, de úgymond mégsem. Azoknak az embereknek, akik nem az uniós államokban élnek és nincs állampolgárságuk az adott államokban, azokat vizsgálni kellene a határokon. Azok, akik rendelkeznek érvényes állampolgársággal az Unió valamely országában, azokat az eddigi eljárás szerint kellene kezelnünk. (BL)

– Szerintem nem kellene ehhez az egyezményhez ragaszkodni. A határellenőrzés iszonyatosan fontos, mert nem mindegy, hogy milyen emberek jönnek- akár a mi hazánkba. Ha nem ellenőrizzük a határokat, és valaki illegálisan kerül magyar földre, az csak is a mi hibánk. A határok fontosak, biztonságot adnak.(ÁP)

– Véleményem szerint vissza kell állítani a határokat, hisz a menekültek veszélyeket is rejtenek. Nem tudjuk, mennyi köztük az álcázott terrorista, tehát így a katasztrófák csupán a véletlen művei. Tehát a schengeni egyezményt nem kell megvédeni. Én szigorú ellenőrzésekkel, külön azonosítókkal oldanám meg. (NZs)

– Szerintem meg kéne védenünk, de lemondhatunk róla egy kis időre, ugyanis Európa egységes, szabad. Az országok között, az európai emberek egymás közti szabad átjárását nem kéne eltörölni. De mivel rengeteg bevándorló érkezett Európába, és szabadon mehetnek egyik országból a másikba, mindenféle ellenőrzés nélkül. Az európai emberek addig, amíg nem oldódik meg a migráns helyzet, kibírhatják, hogy visszavezessék a határellenőrzéseket. Ez mindenkinek a biztonságát szolgálná. (KE)

– A schengeni egyezmény határait mindenképpen meg kell védeni, ám ezt az övezet szélén álló és az övezetben beljebb elhelyezkedő országoknak közös összefogásával lehetséges, mivel önmagában egy ország sem képes kezelni a helyzetet. A schengeni övezet külső határain kell határzárat létrehozni. Ennek a határzárnak a védelmében viszont nem csak az adott országnak a rendőrsége, határőrei vennének részt, hanem akár a schengeni övezet külső; más nem schengeni országokkal szomszédos országok is. Akár emberi erővel történő segítségnyújtással (pl. csapatok szolgáltatása a határok védelmére, akár pénzzel.) (KR)

Legfrissebb hírek

Október havi ebédbefizetés

IDEJE:   2024. október 2-3. (730-1500 óráig). Pótbefizetés: 2024. október 7-8. (730-1500 óráig). HELYE:   Gazdasági iroda Teljes árú ebéd: 1200 Ft/nap Kedvezményes árú ebéd: 600