KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § (13) bekezdés:

A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségé- nek javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”.

  1. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (részlet) (Hatályos: 2015. I. 1-től) 4.§ 15. közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.
  2. § (4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.

Mely diákokra vonatkozik az iskolai közösségi szolgálat kötelezettsége?

A középiskolai nappali képzésben résztvevő és az érettségi vizsgát 2016. január1-ét követően megkezdő tanulók esetében az érettségi vizsga megkezdésének feltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése.

 

Hogyan értelmezhető a törvényben az „anyagi érdektől független” kifejezés?

Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése során egyik félnek sem származhat anyagi haszna a tanuló tevékenységéből. A tanulók olyan tevékenységet sem végezhetnek, amely bármely intézmény munkatársainak előírt kötelessége, amelyért egyébként ellenszolgáltatás járna, szakképzett munkaerő végezné, illetve amelynek elvégzésére megbízás vagy munkaviszony létesítésére lenne szükség. Nem vehet részt a diák olyan tevékenységben, mely bármely intézmény vállalkozási, gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik. A diák által végzett tevékenységet úgy kell meghatározni, hogy az egyfelől megfeleljen az ő életkorának, képességeinek és a közösségi szolgálat előírásainak, elveinek; másfelől a tanuló általa megtapasztalhassa az önzetlen segítés, az adás örömét. Az iskolai közösségi szolgálat feladatainak teljesítésekor a diákban, szülőben ne merüljön fel az „ingyenmunka” képzete.

 

Miként értendő, hogy a 9–12. évfolyamon kell megszervezni a közösségi szolgálatot?

Az 50 órát célszerű nem egyszerre, hanem a három – vagy az iskola által elfogadott egyéb rend szerinti ‒ tanévre arányosan elosztva, a tevékenységek kívánalmaitól függően kell megtartani. A közösségi szolgálatot úgy kell beépíteni az intézmény életébe, hogy az a tanulók számára folyamatként, rendszeresen ismétlődő konkrét tevékenységként jelenjen meg. Például a konkrét tevékenységre fordítandó minimum 40 kontaktórát három tanévre elosztva, tanévenként nagyjából 13-14 órával tervezhetünk, ami folyamatában kb. kéthetente feltételez 1-2 órás elfoglaltságot. A rendelet arra is lehetőséget ad, hogy aki a közösségi szolgálatot nem tudja teljesíteni a 11. évfolyam végéig, rendkívüli esetben még az érettségi évében teljesíthesse a hiányzó óráit. Cél, hogy ne maradjon a 12. évfolyamra még teljesítendő óra, mert ez megnehezítheti az érettségire való felkészülést.

 

 

 

Milyen tevékenységeket végezhetnek a tanulók?

A tevékenységköröket a jogszabály határozza meg: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális, valamint környezet-, természet- és katasztrófavédelmi, az óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység, illetve az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység.

A kiválasztásnál szem előtt kell tartani, hogy a szolgálatjelleg és pedagógiai cél minden tevékenység esetén egyaránt meglegyen. A közösségi szolgálat szervezése, működtetése során az iskolának lehetőséget kell adni arra, hogy a tanulók maguk válasszák meg, hogy hol, milyen tevékenységet végezzenek az iskola nyújtotta tevékenységi körökből, illetve hogy az iskolán belül vagy az iskola közelében, esetleg lakóhelyükön akarják-e végezni a közösségi szolgálatot. A tanulók a jelentkezési lapon jelzik az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységi területeket. A koordináló pedagógus ez alapján – és az ötletek, javaslatok segítségével – iskolán belüli teljesítési lehetőségeket és iskolán kívüli együttműködő partnereket keres. Az egyeztetések, megállapodások után alakul ki a működő lehetőségek köre.

 Fontos elem, hogy a diák csak olyan tevékenységet végezhet, amelyet az iskola koordinátorával egyeztetett, és a jelentkezési lapon a szülő aláírásával jóváhagyott.

 

 

 

 

Milyen intézmények lehetnek fogadóintézmények?

Azon állami, önkormányzati, civil, nonprofit szervezetnél, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek,, amelyek a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben felsorolt területeken végzik a tevékenységüket, és a feladatkörük ellátásából adódóan alkalmasak a diákok fogadására, továbbá a rájuk vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott feltételeknek eleget tudnak tenni. Ide tartozik minden nevelési-oktatási intézmény is. Jó, ha ezek olyan szervezetek, amelyek önkéntesség terén már tapasztalatokkal rendelkeznek, de ennek igazolása nem előfeltétel. Az iskolai közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei:

  1. a) egészségügyi,
  2. b) szociális és jótékonysági,
  3. c) oktatási,
  4. d) kulturális és közösségi,
  5. e) környezet- és természetvédelmi,
  6. f) katasztrófavédelmi,
  7. g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú és sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel,
  8. h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység.

 

 

Milyen iskolán belüli tevékenységek felelhetnek meg a közösségi szolgálat előírásainak?

Megszervezhető sok olyan tevékenység az iskola falai között, ami a szociális érzékenyítést szolgálja, pl. programok fogyatékkal élőkkel, informatika-oktatás idős embereknek, korrepetálás, kulturális programok szervezése, lebonyolítása rászorulók számára. Ezen tevékenységeket érdemes személyes kapcsolatokat feltételező tevékenységi körökkel ötvözni a kölcsönösség és változatosság elve alapján. Az sem kizárt, hogy saját intézményen belül vagy a tanulók által is látogatott, igénybe vett közintézmények, közterületek állagmegóvását szolgáló feladatokat szervezzenek a diákok számára (pl. kerítésfestés, parkrendezés, faültetés, építés, javítás, takarítás), de az ilyen jellegű feladatok a közösségi szolgálat tevékenységeinek csak kis részében, és csak pedagógiai célok teljesülése mellett végezhetők. Mivel az iskolai közösségi szolgálat tevékenységei nem lehetnek munkakörben, fenntartói kötelezettségben meghatározott vagy szakmai jellegű feladatok, ezeknek a tevékenységeknek a mértéke nem lehet olyan fokú, amelyek már a fenntartó kötelességi körébe vagy munkaköri feladatkörbe tartoznak, értük valamilyen díjazás jár(na), illetve nem válthatja ki az ezen feladatok ellátásával megbízott emberek munkáját.

 

Mi az értelme annak, hogy egy tanítási nap csak 3 óra, tanítási napokon kívül 5 óra  tevékenység számolható el?

A szabályozás pedagógiai célja, hogy rendszeresen ismétlődő tevékenységekkel végezze a közösségi szolgálatot a diák, ami pedagógiailag bizonyítottan hatékony és nagyobb társadalmi hozadéka van, mintha tömbösítve néhány nap alatt végzi el kiválasztott feladatait.

 

 

 

Magánszemélyeknél lehet-e közösségi szolgálatot teljesíteni?

Igen, lehet. A pedagógusnak – a mentor vagy a fogadóintézmény munkatársainak segítségével, illetve az önkormányzat, az ernyőszervezet, szociális terület munkatársainak javaslata alapján ‒ előzőleg fel kell mérnie, hogy az idős emberek, fogyatékkal élő(k) alkalmas(ak)-e arra, hogy diákokat fogadjon/fogadjanak. A pedagógusnak közvetlenül is kapcsolatot kell tartania az idős vagy sérült emberekkel, illetve biztosítania kell a folyamatos elérhetőséget a tevékenységek idején; ez biztosítja az idős vagy sérült ember számára is a hátteret a programhoz. Magánszemélyek bevonása esetén ajánlott az ernyőszervezettel (pl. önkormányzat) való együttműködés. Meg kell előzni, hogy a tanulók bármilyen testi-lelki veszélynek legyenek kitéve.

Ebben az esetben a küldő nevelési-oktatási intézmény egyben fogadóintézményként is működik. Adott esetben a teljesítést a magánszemély vagy az iskolai koordinátor aláírása igazolja. Az ilyen típusú tevékenységet hangsúlyozottan érdemes párosával végezni.

 

 Az érettségi elnök milyen dokumentumokat nézhet meg az IKSZ-szel kapcsolatosan?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997 (VI. 13.) Korm. rendelet értelmében:

“15. § (1) A vizsgabizottság elnöke felel az érettségi vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:
a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e az érettségi vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi az érettségi vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat,”

Tehát feladata, hogy meggyőződjön az előfeltétel dokumentált teljesítéséről.